Melyek a legjobb tippek az ápolási beavatkozásokhoz?

Az ápolási beavatkozások, amelyeket ápolási tevékenységnek is neveznek, az általános ápolási tervek részét képezik, amelyek elvégzik a betegellátás céljainak eléréséhez szükséges feladatokat. A célok a páciens szükségleteitől függően változnak, és a beavatkozások gyakran változnak, amikor új problémák merülnek fel és a régiek megoldódnak. Ahhoz, hogy sikeres legyen, a beavatkozásoknak meg kell felelniük a betegek szükségleteinek és képességeinek, alkalmazkodniuk kell a változások kialakulásához, és a legfontosabb célok alapján kell rangsorolniuk.

Az ápolási tervek több részből állnak: ápolási diagnózisok, várható eredmény vagy cél, ápolási beavatkozások és a beavatkozások logikája. Az ápolási diagnózisok kijelentik a beteg egészségi állapotát, gyengeségeit és erősségeit. Nem diagnosztizálják önmagukban az egészségi állapotot, hanem az állapotnak a betegre gyakorolt ​​hatását. A várt eredmény egy ésszerű cél, általában egy meghatározott időn belül, amelyet a nővérek remélik, hogy segítenek a betegeknek. Az ápolási beavatkozások az e célok eléréséhez használt eszközök.

A legjobb ápolási beavatkozások írásának legfontosabb eszköze, hogy ezek a beavatkozások a legsürgetőbb célra összpontosítsanak. A betegek több tucat ápolási beavatkozással és célzattal rendelkezhetnek, ám egyesek sokkal sürgetőbbek, mint mások. Például az extrém fájdalomban szenvedő beteg nem képes arra, hogy orvosi állapotának kezelésére vonatkozó tudáshiányával foglalkozzon. A fájdalom megállítását célzó beavatkozásoknak elsőbbséget kell élvezniük a betegek jobb betegséggazdálkodási képességének megtanítását célzó intézkedésekkel szemben.

Az ápolási beavatkozásoknak világosan meg kell határoznia, hogy ki fogja végrehajtani a beavatkozást és milyen időközönként. A beteg a kórházi tartózkodása alatt sok ápolót lát, és minden nővér hozzáférhet az ápolási tervhez. Ha egy betegnek aktivitási intoleranciáját diagnosztizálják, és a cél az, hogy segítsen neki járulni (sétálni) a kórterem teremén, a beavatkozásnak világosan meg kell adnia, hogy a betegnek milyen gyakran kell elmenekülnie.

A kutatás az ápolási beavatkozások egyik szerves része, mivel minden beavatkozásnak tartalmaznia kell egy indoklást, amely megmagyarázza, miért hasznos a beteg számára. Például a beteg fájdalomban szenvedő beteg általi beavatkozása lehet a páciensnek egy relaxációs technika bemutatása. Az indoklás olyan kutatásokból származik, amelyek arra engednek következtetni, hogy az ilyen technikák segítenek ellazítani az izmokat, ami viszont csökkenti a fájdalmat. Általában nincs szükség a gondozási terv információforrására, de az ápolóknak készen kell állniuk arra, hogy támaszkodjanak rájuk.

A rugalmasság az ápolási beavatkozások fontos eleme. A betegek előrehaladása naponta, akár óránként változhat, és a beavatkozások, amelyek megfelelőek egy napra, nem feltétlenül a következőek. Az ápolóknak folyamatosan figyelemmel kell kísérniük az előrehaladást, és készen kell állniuk arra, hogy a beavatkozások helyét a betegeik igényei szerint helyettesítsék. Minden változtatást azonnal dokumentálni kell, hogy az összes betegellátó szolgáltató naprakész legyen.